Munka

 

Munkavizsga

 

MEOE Magyar Labrador Retriever Klub
Munkavizsga szabályzat

 

A munkavizsga célja a labrador retriever örökletes tulajdonságainak, képzettségének, vadászati használhatóságának vizsgálata. A labrador retriever csak sikeres vizsga után indulhat kiállításon munkaosztályban.

A vizsga megrendezhető az év bármely szakaszában, ha az időjárási és területi körülmények megfelelőek.A február 28.- augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

A munkavizsgán csak olyan labrador retriever vehet részt, amely az FCI által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. Szemmel láthatóan vemhes és szoptató szuka nem vezethető fel. Tüzelő szukák a munkavizsgán nem vehetnek részt. Minden labrador retrievernek azonosíthatónak kell lennie (olvasható tetoválás vagy chip melynek meg kell egyeznie a származási lapon szereplő számmal). Azonosíthatatlan kutya nem bírálható.

 A nevezés a munkavizsgára írásban, legkésőbb 20 nappal a rendezvény előtt a megadott nevezési címre postán, faxon vagy e-mailben küldendő el, amely az alábbi dokumentumokat kell, hogy tartalmazza:
törzskönyv másolat,
nevezési díj befizetését igazoló bizonylat,
MEOE tagságot igazoló bizonylat
a fejlécen kitöltött munkavizsga bírálati lap (a klub honlapjáról letölthető dokumentum)

A vizsgázó kutya munkájának értékelése 0-100 pontig terjed.
Lövést a vizsgán csak sörétes vadászlőfegyverből szabad leadni.

A kutya testi fenyítése nem megengedhető, a vizsgából való kizárást vonja maga után. Feladat végrehajtása során, a kutyán sem póráz (vezeték), sem nyakörv (pl. elektromos nyakörv) nem lehet. 

Minden kutyának ép vadat kell biztosítani.

Ha egy kutya egy feladatra 0 pontot kapott, nem folytathatja a vizsgát. A bíró időtartamtól függetlenül felszólíthatja a kutyavezetőt a kutya behívására, amint számára egyértelművé válik, hogy a kutya nem képes eredményesen végrehajtani a feladatot.

Minden feladatnál bírálandó vad felvétele, elhozása és átadása, a puhaszájúság. Az átadás kézbe történjen. A labrador retrievernél szabályos az átadás, ha álló vagy ülő helyzetben teszi a kutya.

Ha a kutya a felvett vadat fogásigazítás miatt teszi le, de utasítás nélkül felveszi, nem számít hibának.

 

Vonalhajtás

Ideális területnek a sík mező - nem túl magas (max. 50 cm) aljnövényzettel -, számít. A mezőt szabdalhatják bokrok, vagy fák, de ebben az esetben úgy kell a vadat kihelyezni (kidobni), hogy mind a kutya, mind a felvezető lássa a dobásokat.

Egyszerre minimum 2, maximum 6 kutya bírálható. A vezetők a bírókkal együtt hajtóvonalat alkotva egymástól olyan távolságra helyezkedjenek el (kb. 5m), hogy a bírók el tudják bírálni a kutya láb melletti munkáját és a vezetővel való kapcsolatot. A puskás segítő és a vad kihelyezéséért felelős segítő a vonal előtt kb. 40 m-re helyezkednek el.

A vonalhajtás két részből áll.

1. a) Vonalhajtás  I. (fegyelmezettség, stabilitás)

A vonalhajtás első részében a bíró felszólítja a kutyavezetőket, hogy a kutyájukat ültessék le, majd a kutyák a helyben maradnak, a kutyavezetők pedig előremennek kb. 20 métert. A puskás segítő lead néhány lövést, (2-3) majd a kutyavezetők bírói utasításra visszamennek a kutyájukhoz, ezzel a részfeladatnak vége van.

A helyét elhagyó, de vezényszóra megálló kutya 5 pont levonást kap, másodszori beugrás vagy fékezhetetlenség esetén azonban már 0 pontot kap. A vizsgán 0 pontot szerzett kutyát vezetékre kell venni, a kutya továbbra is részt vesz a hajtásban amennyiben az összes többi kutya nem 0 pontot szerzett, de már újabb feladatot nem kaphat.

 

1. b) Vonalhajtás II. (lábmunka, elhozások)

A második részben hajtás ismét a bíró utasítására indul el. A bíró jelzésére a puskás segítő lövést ad le, a hajtóvonal előtt elhelyezkedő segítő a lövés után kidobja a szárnyasvadat a vonaltól kb. 50 m távolságra úgy, hogy mind a vezető mind a kutya számára látható legyen az esés. Lövéskor a vonal megáll. Ezután bírói utasításra a megnevezett vezető kutyájával elhozatja a vadat.

A hajtás tovább indul, majd lövéskor ismét megáll, és a következő kutya dolgozhat. Ha egy kutya nem hozza el a vadat, akkor azt a segítőnek kell felszednie. Hibátlan munkát ennél a részfeladatnál az a kutya végez (20 pontot csak az kaphat), amelyik jól jelölve, lendületesen hozza be a vadat. Nem számít hibának, ha a vad mögé, mellé szaladva a szelet kihasználva keresi meg a vadat.

 Amelyik kutya vezényszó nélkül elhagyja vezetőjét, de 4-5 méteren belül meg tudja állítani és vissza tudja hívni, tovább folytathatja a hajtást, de erre a részfeladatra maximum 10 pontot kaphat. A másodszorra is beugró kutya, valamint a vezető kontrollja alól kikerülő, visszahívhatatlan kutya 0-pontot kap akkor is, ha behozza a vadat.

A további pontokat az elkövetett hibák súlya és mértéke, alapján a bírók határozzák meg.

Kívánatos, hogy a kutya az indítás után, az esések helyét megjegyezve lendületesen a helyes irányba induljon, és maximum a vad néhány méteres környezetében keresve a vadat rögtön felvegye, és azt vezetőjének minél gyorsabban vigye, és a kezébe adja.

A vezető az indítás helyéről szükség esetén (pont levonás terhe mellett) irányíthatja a kutyát. A vadtól túl nagy távolságra és túl sokáig történő keresés, illetve a túlzott irányítás szintén pont levonást eredményezhet. A feladat akkor teljesített és bírálható, ha a kutya a vadat behozza.

Elhozás nélkül a munka 0 ponttal értékelhető.

 

Bírálandó a kutya láb melletti munkája, fegyelmezettsége, vezetőjével való kontaktusa, lövésre való viselkedése, jelölőképessége, munkakedve, orrhasználata.

 A két részfeladatot önállóan kell osztályozni.

 

Mezei vonszalék

A vonszalékot (mely lehet fácán, kacsa, nyúl) olyan magasságú aljnövényzettel (max. 50 cm) fedett réten kell lehetőleg hátszéllel 1 tompaszögű töréssel 150 lépés hosszan kihúzni, hogy a vizsgázó kutya munkája bírálható legyen. A vonszalék kezdetén szagkatlant kell kialakítani. Az egyik - vonszalékot húzó - bírónak a vad letétele után továbbmenve lehetőség szerint fedezékbe, takarásba kell húzódnia úgy, hogy jelenlétével a kutya munkáját ne befolyásolja, viszont látnia kell a kutya viselkedését a vadnál. A vonszalékhoz használt vadfajt a bírók határozzák meg, mely minden kutya esetében azonos. A vonszalék végén azt a vadat kell hagyni, amellyel a vonszalékot húzták.

A másik bíró az indítás helyén tartózkodik. A vonszalék kihúzását, a szagkatlan helyét a vezető láthatja, de a kutya nem.

Az indítás helye a szagkatlantól történik.

A vezető 10 pont levonása ellenében 15 méter hosszan megvezetheti a kutyáját a vonszalék nyomán.

Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez (20 pontot csak az kaphat), amelyik a szagkatlannál a vonszalék szagát felveszi, alacsonyan tartott orral annak vonalát követi, és arról nem tér le. A megtalált vadat azonnal felveszi, és vezetőjéhez viszi, majd a kezébe adja. Ha a kutya kicsit túlfut a vadon és szembeszéllel keresi meg, nem hiba. Szintén nem hiba, ha az esetleges oldalszél miatt nem pontosan a vonszalékon halad, hanem annak szagnyomán, de követnie kell a vonszalék vonalát.

Az a kutya, amelyik az indítás helyétől a kihelyezett vadat nem csapázva, hanem légszimattal vagy szemmel keresi meg, annak szabályos felvétele és elhozása esetén is maximum 5 pontot kaphat. A vezető a kutyáját 5 pont levonással egyszer az indítás helyétől újra indíthatja. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre visszatér. Ha a vezető élt a vonszalékon való megvezetés lehetőségével, akkor az újraindításnál az ismételt megvezetés már nem jár pontlevonással. A vonszalékon való megvezetés és az újraindítás együttesen a feladatnál már 15 pont elvesztésével jár.

 

Elhozás nélkül a vonszalék kidolgozása 0-ás osztályzatra értékelhető.

Bírálandó a szagnyom felvétele, a vonszalék nyomának kidolgozása, a vad felvétele, elhozása és átadása.


Elhozás mezőről

A feladat egy szőrmés vagy egy szárnyas vad elhozása nem túl magas (max. 50 cm) aljnövényzettel fedett, esetleg bokrokkal tarkított területről úgy, hogy a szél lehetőleg a vezető háta mögül fújjon (hátszélben). A vadat az indítás helyétől kb. 50 méterre, a bíró által jól meghatározható területre helyezik ki (indokolt esetben a vad helye jelzéssel ellátható). Sem a kutya, sem a vezető nem láthatja a kihelyezést. A kihelyezésre kerülő vadfajt a bírók határozzák meg, mely minden kutya esetében azonos.

A vezető a vad irányába küldi a kutyát, majd a bíró által meghatározott a területen tartva keresteti a kihelyezett vadat.

A vezető az indítási helyet nem hagyhatja el, mert az pontlevonással jár.

A feladat során összesen 2 újraindítás megengedett, pont levonásával. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre visszatér.

Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez (20 pontot csak az kaphat), amelyik kutya lendületesen megy a kijelölt területre, végig a bíró által meghatározott keresendő területen tartható és a területet, rövid idő alatt lekeresi. A kutyán látszik a találni akarás és maximálisan együtt működik a vezetőjével. A vadat jó iramban viszi a vezetőjéhez.

Az a kutya, amelyik kikerül vezető kontrollja alól, a bíró által megjelölt területet jelentős mértékben elhagyja és oda a vezető a bírói utasítására sem tudja visszairányítani, 0-pontot kap akkor is, ha ezt követően behozza a vadat.

A további pontokat az elkövetett hibák súlya és mértéke alapján a bírók határozzák meg.

Elhozás nélkül a munka 0 ponttal értékelhető.

Bírálandó az irányíthatóság, kontaktustartás a vezetővel, találni akarás.

 

Elhozás nádból jelöléssel

A kacsát 15-20 méter távolságra egy vízállásos vagy száraz, náddal benőtt területre kell bedobni. A kihelyezést (dobást) közvetlenül megelőzően egy lövést kell leadni.

 A kutyát és a vezetőt a nádastól olyan távolságra kell felállítani, hogy mindketten lássák a madár leesési helyét. Kívánatos, hogy a nádas széle, ahová a kacsát dobták és az indítási hely között is legyen legalább 15-20 méter távolság.

 Egyszeri újraindítás megengedett. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre visszatér. Nem számít újraindításnak, ha a kutya kijön a nád szélére, de a vezető parancsára azonnal visszamegy.  

 Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez (15 pontot csak az kaphat), amely a vadat önállóan vagy minimális segítséggel találja meg, lendületesen megy be a nádba és ott kitartóan keres, majd megtalálás után egyenesen, jó tempóval viszi a gazdájához.

 Ha a kutya a kacsát behozás közben fogásigazítás céljából teszi le, az nem hiba, de az pontlevonással járó hiba, ha a kutya a vadat a nádból kijövet menet közben leteszi, attól eltávolodik, illetve csak a vezető utasítására veszi fel újra.

 A pontszámokat az elkövetett hibák súlya és mértéke alapján a bírók határozzák meg.

 Elhozás nélkül a munka 0 pontra értékelhető.

Bírálandó a kutya munkakedve, találni akarása, a nádban való önálló keresés, gyorsasága, jelölőképessége, viselkedése vaddal a szájában, és a vad kézbe történő átadása.

 

Elhozás nyílt vízről jelöléssel

 A kacsát legalább 20-30 méter távolságra a nyílt vízfelületre kell kidobni. A kihelyezést (dobást) közvetlenül megelőzően egy lövést kell leadni. A kidobás történhet segítők által a partról, illetve csónakból.

 A kutyát és a vezetőt a vízparttól 20-30 méter távolságra kell felállítani, hogy mindketten lássák a madár leesési helyét.

 Egyszeri újraindítás megengedett. Újraindításnak számít, ha a kutyát a vezető behívja, illetve az indítási helyre visszatér. Nem számít újraindításnak, ha a kutya kijön a víz szélére, de a vezető parancsára azonnal visszamegy.

 Hibátlan munkát ennél a feladatnál az a kutya végez (15 pontot csak az kaphat), amely önállóan vagy minimális segítséggel találja meg a vadat, lendületesen megy be a vízbe és ott kitartóan a vadhoz egyenes vonalban úszik, majd a partra úszva egyenesen, jó tempóval viszi a gazdájához.

 Ha a kutya a kacsát behozás közben fogásigazítás céljából teszi le, az nem hiba, de az pontlevonással járó hiba, ha a kutya a vadat a vízből kijövet menet közben leteszi, attól eltávolodik, illetve csak a vezető utasítására veszi fel újra. Szintén nem hiba, ha a kutya a vad felvételét követően nem a legrövidebb úton úszva, hanem a parton futva hozza be a vadat.

Ha a kutya a vízen úszó vadat a parton oldalról közelíti meg – tehát nem a legrövidebb úton -és az úszási távolság rövidebb, mint 20-30 méter, de a kutyának úsznia kell 3 pontnál többet sikeres elhozás esetén sem kaphat. Nem hiba, ha a vezető a kerülőt parancs adással meg tudja akadályozni oly módon, hogy a kutya csak 20-30 méter úszás után érje el a vadat.

 A pontszámokat az elkövetett hibák súlya és mértéke alapján a bírók határozzák meg.

 A feladat végrehajtása csak akkor minősíthető, ha a kutya a madarat úszva közelítette meg, ha az valamilyen oknál fogva (pl. szél, hullámzás) partra került és a kutya ott vette fel, akkor nem.

Elhozás nélkül a munka, 0 pontra értékelhető.

Bírálandó a kutya munkakedve, találni akarása, a nádban való önálló keresés, vízszeretete, gyorsasága, jelölőképessége, viselkedése vaddal a szájában, és a vad kézbe történő átadása.

 

Kizáró okok

 

Pontozás

Feladat Max.pontszám
1.a) Vonalhajtás  I. (fegyelmezettség, stabilitás)  10
1.b) Vonalhajtás II. (lábmunka, elhozások) 20
2.) Mezei vonszalék 20
3.) Elhozás mezőről
20
4. Elhozás nádból jelöléssel
15
5. Elhozás nyílt vízről jelöléssel    
15
Összesen:
100 pont


Fenti szabályzatot a MEOE Országos Elnöksége 89/2009.(12.16.) sz. MEOE OE határozatában elfogadta,  
2010. január 1-vel életbe léptette.

 

 

Copyright © MLRE Created by Ancsus 2014